Rólunk mondták:

"Három éve döntöttem a Forráspont mellett. Egy nagyon informatív beszélgetés után fantasztikus üzletet kötöttünk Ritkán találkozom ilyen felkészült, profi csapattal, mint a Forráspontnál Köszönöm a remek megtakarítási ajánlatot Magyar Márk"

TKM?

Már megint egy új, furcsa rövidítés a pénzügyeinkben

Humán Szaldó – www.humanszaldo.hu

A béren kívüli juttatási rendszerben a hosszú távú megtakarítás, a munkavállalókról való gondoskodás jó eszköze lehet az adómentesen fizethető teljes életre szóló kockázati életbiztosítás. Számos biztosító kínál olyan konstrukciót, melyet később a munkavállaló visszavásárolhat, így pénzhez is juthat, bár ekkor egyéb jövedelemként adóznia kell a munkáltatói befizetések után.

Nincs egyszerű helyzetben az a munkáltató, aki választani akar a biztosítótársaságok kínálatából. A hazai biztosítási piacot ugyanis elárasztották a főként befektetéshez kapcsolt (unit linked) változatok.

Kezdeti egységek, adminisztrációs díj, eszközalap kezelés, pénzkivonási költség, eladási vételi ár közti különbség – kapkodhatta a fejét még egy szakmával most ismerkedő bróker is, nemhogy egy cégvezető vagy HR vezető.

Pedig a munkáltatói céljaink megvalósításánál, a megtakarított összeg mértékénél sokszor nagyon nem mindegy, hogy melyik biztosító melyik termékére szerződünk.

Aztán megcsillant az alagútban a fény. A biztosító társaságok is érzékelték, hogy fontos az ügyfeleik számára az átláthatóság, és az egyes termékeikhez 2010. januártól TKM-et, azaz teljes költség mutatót rendeltek.

– Akkor most végre megvan az A MUTATÓ, ami alapján könnyű biztosítást választani? – kérdeztem, Dr. József Erikát, a Forráspont 2003 Kft. ügyvezetőjét, aki független biztosítási alkusz cég vezetőjeként elemezte a teljes piaci kínálatot és a több mint 1000 oldalt kitevő biztosítási szabályzatokat, feltételeket.

– Kezdjük azzal, hogy mit is mutat a TKM. Valójában csak azt, hogy mekkora éves hozamot kellene elérnie a biztosításhoz kapcsolódó befektetésnek, hogy a rárakodó költségeket kompenzálja. Pl.: a 3,4%-os TKM azt jelenti, hogy a tartam alatt a költségek miatt éves szinten 3,4%-kal csökken a szerződő befektetési eredménye. A másik oldalról nézve, 3,4% átlagos hozam esetén kompenzálnák a hozamok a szolgáltatáshoz kapcsolódó költségeket, tehát pénzünknél maradunk.

A költségszerkezetre jellemző, hogy a TKM számításakor figyelembe veszik a biztosító költségeit, plusz a vagyonkezelő díját is. Vagyonkezelési díjként az eszközalapok költségét és az eszközalapokban lévő befektetési eszközökből annak kezelője vagy kibocsátója által elvont költségeket.

A mutató tartalmazza még a szerződésbe kötelezően beépített kockázati élet- és/vagy balesetbiztosítás költségeit. Enélkül cafeteriában nem ússzuk meg ezt a juttatásfajtát, hiszen elvileg induláskor nem megtakarításról van szó, hanem adómentes kockázati biztosításról.

A TKM számításánál a biztosítók figyelembe vették a közvetítői jutalékokat, és minden fix (adminisztratív jellegű) és változó költséget.

Nem tartalmazza a mutató azonban az értékkövetésből származó költségnövekedést, az alapok közötti átváltás, átirányítás költségét, a pénzkivonás költségét és azt az árrést sem, amely a befektetési egységek eladási és vételi árfolyama között van, és rendszerint 3-5% körül mozog.

– Tényleg jó sok mindent tartalmaz egy számértékkel ez a TKM. Akkor hagyatkozhatunk bátran erre a mutatóra egy ilyen biztosítás kiválasztásakor?

– A TKM egy 35 éves férfi biztosított esetében 232 ezer Ft (vagy ennek megfelelő euró) rendszeres éves díjas, illetve 1 287 ezer Ft /ezzel egyenlő euró egyszeri díjas szerződésre mutatja meg a költségeket három időtartamra vonatkozóan. A folyamatos díjas termékeknél ez 10-15-20, az egyszeri díjasnál 5-10-20 év. A teljes életre szóló biztosításoknál 20 évre számolnak. A TKM bizony torzul, ha a befektetésre szánt díjak, a biztosított kora eltér a típus példában bemutatottól.

Ugyan a befektetési termékekben jellemzően alacsony értékű a biztosítási szolgáltatás, de ha a biztosítási fedezetet kiegészítő biztosításokkal kiterjesztik, máris emelkedik a TKM, igaz néhány ezrelékkel csupán.

Nagyobb eltérést okoz, ha a munkáltató nem éves, hanem havi vagy negyedéves díjfizetést vállal. (Legtöbbször érdemes a szolgáltató által kínált éves átutalási konstrukciók alapján működtetni ezeket a juttatásokat, hogy ne okozzunk felesleges költségeket magunknak és munkavállalóinknak.)

A hosszabb futamidőre kötött szerződések alacsonyabb mutatót eredményeznek. A TKM számításakor azt feltételezik, hogy a biztosítás változatlan tartalommal a teljes futamidőre fennáll. Visszavásárláskor viszont sokkal nagyobb költséget érzékelhet majd az ügyfél.

A vállalatoknak ajánlott teljes életre szóló kockázati életbiztosítások esetében, ahol a brókerek többsége a 10. évben történő visszavásárlást ajánlja, jelentősen el fog térni a költség a TKM-ben szereplő értéktől. Ennek magyarázata, hogy a TKM-ben külön nem szerepeltetett, de a biztosítók költségeinek jelentős részét kitevő szerzési és követő jutalékok a tartam első éveinek befizetéseit terhelik.

– Akkor mit ajánlhatunk azoknak a vezetőknek, akik döntés előtt állnak?

– Pusztán e mutató alapján nem lehet jó döntést hozni, a TKM értéke nem helyettesíti az egyes biztosítási feltételek alapos tanulmányozását. Sokkal fajsúlyosabb kérdés, hogy tisztában van-e a szerződő a visszafizetési garancia meglétével, illetve hiányával, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményekre. Sokkal érzékenyebben érintette az elmúlt években a unit linked kötvények szerződőit a befektetések leértékelődése – hiszen a nagyobb hozamot ígérő befektetések bizony kockázattal járnak –, mint a sokszor átláthatatlan, értelmezhetetlen egyenlegközlőn szereplő és az első években meglepően magas elvonások. A vállalati gondoskodás koncepciójába véleményem szerint sokkal inkább beleillik egy hagyományos teljes életre szóló kockázati életbiztosítás, ami persze ritka, mint a fehér holló, de létezik.

A döntés meghozatala előtt mindenképpen érdemes azt mérlegelni, hogy a biztosítással mi is a munkáltató célja.

Ha elsődlegesen magasabb hozamot ígérő megtakarítások általában nagyobb kockázattal is járnak, így érdemes erről munkavállalóinkat is tájékoztatni. Semmiképpen nem javasolt az ilyen befektetési egységhez kötött biztosítások eszközlapajainak kiválasztásához kapcsolódó felelősséget munkáltatóként felvállalni. A legtöbb, amit ilyen esetben a munkáltató tehet, hogy tájékoztatja munkavállalóit a lehetőségekről, kockázatokról, és külső támogatást szerez (akár a biztosító vagy bróker személyében, aki szakértő ezen a területen.)

Ha az adómentes kockázati biztosítás során inkább a munkáltatói gondoskodást helyezzük előtérbe, akkor érdemes a biztonságos alapokra épülő, lehetőség szerint kis költséggel járó, kockázati események esetén magasabb térítést nyújtó konstrukciókat keresni.

Mindenképpen pozitív törekvés a biztosító társágok részéről, hogy az átláthatóság érdekében tájékoztatni kívánják az ügyfeleiket az eddig laikusok számára kesze-kusza módon megfogalmazott költségekről, így azért mégis van egy kis segítségünk a „termékek” összehasonlításához. Az alapcél meghatározása után a konkrét biztosítási termékekhez kapcsolódó számadatok a www.mabisz.hu oldalon elérhetők.

Fata László
vezető tanácsadó
Cafeteria net

Forrás: Humán Szaldó (www.humanszaldo.hu)