Rólunk mondták:

"2008-ban a Forráspont 2003 cég biztosítási tanácsadóinak tartottam kommunikációs tréninget. Az együtt eltöltött napok élménye alapján azt mondhatom, hogy egy szakmailag kiválóan felkészült csapattal dolgozhattam együtt, akik tanúbizonyságot tettek a munkájuk iránti elkötelezettségükről, szakmai felkészültségükről és erős motivációjukról a tudás iránt. Mindenkinek bátran ajánlom, hogy vegye fel a kapcsolatot bármelyikükkel, mint biztosítási tanácsadóval, hallgassa meg őket, kérje ki a véleményüket. Dr.Mosonyi Tamás kommunikációs tréner SZÓMŰHELY"

Ki nevet a végén?

Hogyan válogasson egy munkáltató a rendkívül vonzó biztosítási ajánlatok közt?

Cafeteria Trend Magazin – 2010/1.

Dr. József Erikát azért kértem fel, hogy írjon a magazinban a béren kívüli juttatások közt szerepeltethető biztosításokról, mert ő az, aki elejétől végéig elolvasta, áttanulmányozta a biztosítótársaságok összesen több mint 1000 oldalnyi termékleírásait. Ismeri a termékekhez készült PM állásfoglalásokat. Ráadásul cége, a Forráspont 2003 Kft. 2008-ban bekerült a TOP20-ba a Biztosítási Almanach szerint.

A Cafeteria megadóztatásának híre alaposan felbolygatta a válságtépázta biztosítós társadalmat. Üzletkötők, brókerek hada rohamozta meg a cégeket, azt állítván, hagyják az étkezési jegyeket, üdülési csekket, kössenek inkább unit linked biztosításokat a munkavállalóik számára, mondván, ezek adómentesek és magas hozamot biztosítanak. A munkavállalók pedig néhány év után a felhalmozott juttatásokat készpénzben felvehetik. Ám az említett biztosítások számos kérdést vetnek fel, és a Cafeteria rendszerbe illesztésük korántsem egyszerű feladat.

Tényleg adómentesek-e ezek a biztosítások?

A teljes életre szóló (whole life) kockázati életbiztosítások tartama határozatlan idejű, a biztosított személy élete végéig, jellemzően 100 éves korig tartanak. Mivel a konstrukcióknak nincs lejárati időpontja és a biztosító szolgáltatása a biztosított személy halálának időpontjában áll be, ezért sorolja az szja törvény az adómentes kockázati életbiztosítások közé.

Ez indokolja, hogy a díjfizetési időszakban nem kell megfizetni a biztosítási díj után sem szja-t, sem egyéni járulékot, a szerződő cég pedig mentesül a közterhek megfizetése alól.

Ám abban az esetben, ha a munkáltató a rendelkezési jogot átadja a biztosított személynek, (szerződő módosítás) és a munkavállaló a szerződést megszűnteti, visszavásárolja a biztosítást (él a rendelkezési jogával), a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik és az akkor érvényben lévő adó- és tb-járulékokat a biztosító társaság vonja le. A magánszemélyek oldaláról célszerűbb inkább egy halasztott adó és járulék megfizetéséről beszélni. Az adó- és járulékmentesség a szerződést megkötő munkáltató vonatkozásában azonban helytálló.

Kiemelendő azonban, hogy ha a teljes életre szóló biztosítást határozott idejűvé lehet tenni, és a biztosító lejárati szolgáltatást nyújt, akkor a visszavásárlási összegből visszamenőlegesen a munkáltatót terhelő járulék megfizetése is esedékesé válik a magányszemélyt terhelő közterhek megfizetésén felül. A határozott idejű biztosítás ugyanis adóköteles biztosítás, és ha a díjfizetés tartama alatt nem fizették meg a közterheket, akkor a végén kell levonnia azt a biztosítónak. (Forrás: PM adó feltételes megállapítás, Pannónia Életbiztosítás, CIG)

Mi történik a biztosítással, ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik, vagy szülési szabadságra megy, netán átmenetileg vagy véglegesen munkaképtelenné válik?

A biztosítási díj fizetése a maradékjogok megnyílásának időpontjáig mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az addig befizetett díjak ne vesszenek el. A biztosítások maradékjogai, azaz a díjfizetés szüneteltetése, visszavásárlás, díjmentesítés lehetősége, feltételei, legkorábbi időpontja, társaságonként eltérő, rendszerint két év, de kedvezőtlen díjstruktúra, magas biztosítói költségek miatt gyakran három év is lehet.

Amennyiben a díjfizető cég részéről érdekmúlás történik (pl. felmondás, elbocsátás), a munkavállalónak joga van a biztosítási szerződésben a szerződő cég helyébe lépni és a díjakat tovább fizetni. Ezt a Ptk. a biztosított érdekeit védő két garanciális szabály egyikeként előírja. Ám nem árt, ha azt az eshetőséget még a biztosítás megkötése előtt tisztázzák a dolgozókkal, hogy a biztosítási díj további megfizetése ilyen esetben a biztosított személyre hárul. A visszavásárlás pedig általában 10 év után éri meg.

Miben különböznek egymástól a teljes életre szóló kockázati életbiztosítások, vagy teljesen mindegy melyiket kötjük?

Az első tisztázandó kérdés, hogy befektetéshez kötött (unit linked) vagy hagyományos konstrukcióval állunk szemben. A két biztosítási típus ugyanis homlokegyenest eltérő koncepciójú, és a 11 biztosító társaság kb. 1500 oldalt kitevő biztosítási jogi szöveg értelmezése, elemzése nem kis feladat. Eltérő feltételeik, költségszerkezetük, különböző befektetés politikájuk és a bennük foglalt biztosítási szolgáltatások miatt a hagyományos és a unit linked biztosítást egymással összehasonlítani nem lehet.

Befektetési egységhez kötött termékekben bővelkedik a piac, 10 társaság kínál ilyen terméket, melyekben kézzel fogható, hogy nem a biztosítási szolgáltatásokon van a hangsúly, hanem a különböző eszközalapokban elhelyezett összegeken elérhető hozamon. Az ilyen termékek esetében a befektetés kockázata a szerződőt terheli. Sajnálatos, hogy az utóbbi időben egyre inkább ,,apróbetűssé” vált az a tájékoztató szöveg, mely a visszafizetési garancia hiányára hívja fel a figyelmet. Vajon szerződőváltás után a munkavállaló hogyan tudja a jövőben kezelni a befektetését?Áthárítható-e egyáltalán a befektetések kezelésének terhe mindenkire? Érdemes tájékozódni a unit linked biztosításokat terhelő számos költségről, gyakran ugyanis csak az első éves elszámoláskor szembesülnek a kötvényesek az elvonásokról.

Az átláthatóság, a fogyasztók védelme és az ügyfelek megfelelő tájékoztatása indokolta a TKM-nek nevezett teljes költségmutató megalkotását. Ez a THM-hez hasonlítható mutató a unit linked biztosítások egymással történő összehasonlításában segíthet. Megjegyzendő, hogy csak e mutató alapján nem lehet jó döntést hozni, a TKM értéke nem helyettesíti az egyes biztosítási feltételek alapos tanulmányozását. (forrás: MABISZ) Ami a biztosítási szolgáltatásokat illeti, unit linked biztosítások haláleseti szolgáltatásai csekélyek, rendszerint az éves díj négyszeres összegére korlátozódnak, és gyakori, hogy csak hat hónap várakozási idıt követően lépnek életbe, így igencsak megkérdőjelezi a munkáltatói gondoskodás fogalmát. Persze külön díj fejében vagy egy másik biztosítással a biztosítási fedezet kiterjeszthető. A haláleseti szolgáltatás nagyságát a befektetési egységek aktuális értéke határozza meg, így nem mindegy hogy egy tragédia egy száguldó tőzsdei árfolyam vagy egy válsággal sújtott mélyponton következik be. A hagyományos teljes életre szóló kockázati életbiztosításokból csekély a választék, mindösszesen egy társaságnál lelhető fel, igaz, ők 5 féle variációban és ugyanennyit eurós változatban is kínálnak. (Forrás: PSZÁF)

A klasszikus termékváltozatokban a biztosítási törvényben előírt garanciális szabályok, biztonságos befektetés politika érvényesül. A biztosítási védelem az első díj beérkezésekor azonnal életbe lép, összege előre pontosan meghatározott és garantált, nagyságrendje pedig összehasonlíthatatlanul meghaladják a unit linked termékekben foglaltakét. A vállalati gondoskodás koncepciójába sokkal inkább beleillenek ezek a típusú biztosítások. Előnyként fogalmazható meg az is, hogy a díjmentesítési és visszavásárlási értékek előre pontosan meghatározottak, jobban kiszámíthatóvá, tervezhetővé teszi a jövőbeni szolgáltatás felhasználását.

Kinek érdemes akkor ezt a juttatási formát választania?

Az olyan vállaltoknál, ahol az átlagkereset és az éves béren kívüli juttatási keret magas, legalább 200 ezer Ft fejenként, nagyobb az öngondoskodási hajlam a munkavállalókban. A családos, lakáshitelt törlesztő munkavállalók számára, akiknek fontos a hozzátartozók anyagi biztonsága és azok számára, akik majdani nyugdíjuk kiegészítéséről akarnak gondoskodni, okos választás egy hagyományos whole life biztosítás.

Továbbá ajánlom védőbástyának ezt a biztosítási formát a vagyonos vállalkozói réteg figyelmébe, valamint az üzlettársak egymásközti biztosítására. A kulcsemberek elismerésének kitűnő eszköze és nem utolsó sorban az adótervezés egyik eleme lehet.

Akkor nevet igazán mindenki, ha a vállalat alapos tájékozódást követően, a dolgozók pedig a hosszú távú gondoskodás elemeként választják ezeket a konstrukciókat. Adót megkerülni ezekkel a biztosításokkal nem lehet. Magas hozamot pedig csak nagyobb kockázatvállalás árán lehet elérni, vagy úgy sem.


Dr. József Erika
ügyvezető
Forráspont 2003 Tanácsadó Kft.