Rólunk mondták:

"Tisztelt Erika Ezúton szeretném megköszönni Önnek és munkatársainak, korrekt és magas szintű szakmai munkájukat, mellyel segítettek az elmúlt évben. Hitelem átcserélésével korábban több pénzintézetet és hitelközvetítőt is felkerestem. Ajánlatukban mindig volt olyan „apróbetűs” rész, mely alapján szolgáltatásaikat nem vettem igénybe. Ezt Önöknél nem tapasztaltam és az ajánlott bankjuk messze a legjobb volt. Mégegyszer köszönök mindent Őszinte Tisztelettel: Patay Gyula"

Ki nevet a végén?

Hogyan válogasson egy munkáltató a rendkívül vonzó biztosítási ajánlatok közt?

Cafeteria Trend Magazin – 2010/1.

Dr. József Erikát azért kértem fel, hogy írjon a magazinban a béren kívüli juttatások közt szerepeltethető biztosításokról, mert ő az, aki elejétől végéig elolvasta, áttanulmányozta a biztosítótársaságok összesen több mint 1000 oldalnyi termékleírásait. Ismeri a termékekhez készült PM állásfoglalásokat. Ráadásul cége, a Forráspont 2003 Kft. 2008-ban bekerült a TOP20-ba a Biztosítási Almanach szerint.

A Cafeteria megadóztatásának híre alaposan felbolygatta a válságtépázta biztosítós társadalmat. Üzletkötők, brókerek hada rohamozta meg a cégeket, azt állítván, hagyják az étkezési jegyeket, üdülési csekket, kössenek inkább unit linked biztosításokat a munkavállalóik számára, mondván, ezek adómentesek és magas hozamot biztosítanak. A munkavállalók pedig néhány év után a felhalmozott juttatásokat készpénzben felvehetik. Ám az említett biztosítások számos kérdést vetnek fel, és a Cafeteria rendszerbe illesztésük korántsem egyszerű feladat.

Tényleg adómentesek-e ezek a biztosítások?

A teljes életre szóló (whole life) kockázati életbiztosítások tartama határozatlan idejű, a biztosított személy élete végéig, jellemzően 100 éves korig tartanak. Mivel a konstrukcióknak nincs lejárati időpontja és a biztosító szolgáltatása a biztosított személy halálának időpontjában áll be, ezért sorolja az szja törvény az adómentes kockázati életbiztosítások közé.

Ez indokolja, hogy a díjfizetési időszakban nem kell megfizetni a biztosítási díj után sem szja-t, sem egyéni járulékot, a szerződő cég pedig mentesül a közterhek megfizetése alól.

Ám abban az esetben, ha a munkáltató a rendelkezési jogot átadja a biztosított személynek, (szerződő módosítás) és a munkavállaló a szerződést megszűnteti, visszavásárolja a biztosítást (él a rendelkezési jogával), a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik és az akkor érvényben lévő adó- és tb-járulékokat a biztosító társaság vonja le. A magánszemélyek oldaláról célszerűbb inkább egy halasztott adó és járulék megfizetéséről beszélni. Az adó- és járulékmentesség a szerződést megkötő munkáltató vonatkozásában azonban helytálló.

Kiemelendő azonban, hogy ha a teljes életre szóló biztosítást határozott idejűvé lehet tenni, és a biztosító lejárati szolgáltatást nyújt, akkor a visszavásárlási összegből visszamenőlegesen a munkáltatót terhelő járulék megfizetése is esedékesé válik a magányszemélyt terhelő közterhek megfizetésén felül. A határozott idejű biztosítás ugyanis adóköteles biztosítás, és ha a díjfizetés tartama alatt nem fizették meg a közterheket, akkor a végén kell levonnia azt a biztosítónak. (Forrás: PM adó feltételes megállapítás, Pannónia Életbiztosítás, CIG)

Mi történik a biztosítással, ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik, vagy szülési szabadságra megy, netán átmenetileg vagy véglegesen munkaképtelenné válik?

A biztosítási díj fizetése a maradékjogok megnyílásának időpontjáig mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az addig befizetett díjak ne vesszenek el. A biztosítások maradékjogai, azaz a díjfizetés szüneteltetése, visszavásárlás, díjmentesítés lehetősége, feltételei, legkorábbi időpontja, társaságonként eltérő, rendszerint két év, de kedvezőtlen díjstruktúra, magas biztosítói költségek miatt gyakran három év is lehet.

Amennyiben a díjfizető cég részéről érdekmúlás történik (pl. felmondás, elbocsátás), a munkavállalónak joga van a biztosítási szerződésben a szerződő cég helyébe lépni és a díjakat tovább fizetni. Ezt a Ptk. a biztosított érdekeit védő két garanciális szabály egyikeként előírja. Ám nem árt, ha azt az eshetőséget még a biztosítás megkötése előtt tisztázzák a dolgozókkal, hogy a biztosítási díj további megfizetése ilyen esetben a biztosított személyre hárul. A visszavásárlás pedig általában 10 év után éri meg.

Miben különböznek egymástól a teljes életre szóló kockázati életbiztosítások, vagy teljesen mindegy melyiket kötjük?

Az első tisztázandó kérdés, hogy befektetéshez kötött (unit linked) vagy hagyományos konstrukcióval állunk szemben. A két biztosítási típus ugyanis homlokegyenest eltérő koncepciójú, és a 11 biztosító társaság kb. 1500 oldalt kitevő biztosítási jogi szöveg értelmezése, elemzése nem kis feladat. Eltérő feltételeik, költségszerkezetük, különböző befektetés politikájuk és a bennük foglalt biztosítási szolgáltatások miatt a hagyományos és a unit linked biztosítást egymással összehasonlítani nem lehet.

Befektetési egységhez kötött termékekben bővelkedik a piac, 10 társaság kínál ilyen terméket, melyekben kézzel fogható, hogy nem a biztosítási szolgáltatásokon van a hangsúly, hanem a különböző eszközalapokban elhelyezett összegeken elérhető hozamon. Az ilyen termékek esetében a befektetés kockázata a szerződőt terheli. Sajnálatos, hogy az utóbbi időben egyre inkább ,,apróbetűssé” vált az a tájékoztató szöveg, mely a visszafizetési garancia hiányára hívja fel a figyelmet. Vajon szerződőváltás után a munkavállaló hogyan tudja a jövőben kezelni a befektetését?Áthárítható-e egyáltalán a befektetések kezelésének terhe mindenkire? Érdemes tájékozódni a unit linked biztosításokat terhelő számos költségről, gyakran ugyanis csak az első éves elszámoláskor szembesülnek a kötvényesek az elvonásokról.

Az átláthatóság, a fogyasztók védelme és az ügyfelek megfelelő tájékoztatása indokolta a TKM-nek nevezett teljes költségmutató megalkotását. Ez a THM-hez hasonlítható mutató a unit linked biztosítások egymással történő összehasonlításában segíthet. Megjegyzendő, hogy csak e mutató alapján nem lehet jó döntést hozni, a TKM értéke nem helyettesíti az egyes biztosítási feltételek alapos tanulmányozását. (forrás: MABISZ) Ami a biztosítási szolgáltatásokat illeti, unit linked biztosítások haláleseti szolgáltatásai csekélyek, rendszerint az éves díj négyszeres összegére korlátozódnak, és gyakori, hogy csak hat hónap várakozási idıt követően lépnek életbe, így igencsak megkérdőjelezi a munkáltatói gondoskodás fogalmát. Persze külön díj fejében vagy egy másik biztosítással a biztosítási fedezet kiterjeszthető. A haláleseti szolgáltatás nagyságát a befektetési egységek aktuális értéke határozza meg, így nem mindegy hogy egy tragédia egy száguldó tőzsdei árfolyam vagy egy válsággal sújtott mélyponton következik be. A hagyományos teljes életre szóló kockázati életbiztosításokból csekély a választék, mindösszesen egy társaságnál lelhető fel, igaz, ők 5 féle variációban és ugyanennyit eurós változatban is kínálnak. (Forrás: PSZÁF)

A klasszikus termékváltozatokban a biztosítási törvényben előírt garanciális szabályok, biztonságos befektetés politika érvényesül. A biztosítási védelem az első díj beérkezésekor azonnal életbe lép, összege előre pontosan meghatározott és garantált, nagyságrendje pedig összehasonlíthatatlanul meghaladják a unit linked termékekben foglaltakét. A vállalati gondoskodás koncepciójába sokkal inkább beleillenek ezek a típusú biztosítások. Előnyként fogalmazható meg az is, hogy a díjmentesítési és visszavásárlási értékek előre pontosan meghatározottak, jobban kiszámíthatóvá, tervezhetővé teszi a jövőbeni szolgáltatás felhasználását.

Kinek érdemes akkor ezt a juttatási formát választania?

Az olyan vállaltoknál, ahol az átlagkereset és az éves béren kívüli juttatási keret magas, legalább 200 ezer Ft fejenként, nagyobb az öngondoskodási hajlam a munkavállalókban. A családos, lakáshitelt törlesztő munkavállalók számára, akiknek fontos a hozzátartozók anyagi biztonsága és azok számára, akik majdani nyugdíjuk kiegészítéséről akarnak gondoskodni, okos választás egy hagyományos whole life biztosítás.

Továbbá ajánlom védőbástyának ezt a biztosítási formát a vagyonos vállalkozói réteg figyelmébe, valamint az üzlettársak egymásközti biztosítására. A kulcsemberek elismerésének kitűnő eszköze és nem utolsó sorban az adótervezés egyik eleme lehet.

Akkor nevet igazán mindenki, ha a vállalat alapos tájékozódást követően, a dolgozók pedig a hosszú távú gondoskodás elemeként választják ezeket a konstrukciókat. Adót megkerülni ezekkel a biztosításokkal nem lehet. Magas hozamot pedig csak nagyobb kockázatvállalás árán lehet elérni, vagy úgy sem.


Dr. József Erika
ügyvezető
Forráspont 2003 Tanácsadó Kft.